Hiteles lapszemle

Ki védi meg a devizahitelest?
Axa forinthitel válság bank
2010.05.27. - devizahitel

Drámai forintgyengülés közepette beszélgettünk Jacques Maire-rel, a francia AXA csoport magyarországi országigazgatójával. A szakember szerint nem lett volna szabad olyan szigorú korlátok közé szorítani a magyarországi devizahitelezést, ahogy ezt a kormányrendelet megtette, az árfolyamkockázat mellett nagy figyelmet kellene fordítani a kamatkockázatra is. Mint mondja, az egészségbiztosításban az AXA kész laboratórium a kormányok számára, az ügyfelekre nehezedő kockázatokat pedig a jelenleg lehet

Portfolio.hu: Beszélgetésünk pillanatában ijesztő magasságokban jár az euró és a svájci frank árfolyama. Mit üzen ilyenkor az AXA devizahiteleseinek?

Jacques Maire: Az ilyen kritikus pillanatokban állami és egyéni szinten is különösen nagy figyelmet kell fordítani az eladósodottság szintjére. Előbbi tekintetében nincs tere több költségvetési kihágásnak, hisz a piaci szereplők ezt már nem tolerálják. A régió hosszú távú politikai kilátásait a stabilizáció és a konvergencia szempontjából jónak látom, a költségvetések ezzel a kívánalommal konzisztens mederben maradhatnak. Ami a magyar kölcsönfelvevőket illeti, körükben a forinthitelezés gyors felfutását látom, amivel az árfolyamkockázatokat ki lehet küszöbölni. Ez azonban már sajnos nem segít azokon a tömegeken, akiknek devizahitelük van, számukra a gyenge árfolyam természetszerűleg rossz hír.

P.: Konzisztens költségvetési politikára számít, holott az új kormány terveit részleteiben még nem is ismerjük...

JM.: Kiemelt figyelmet fordítok erre, sokat olvasok e tárgyban nap mint nap. Látom, hogy nagyok a várakozások az új kormánnyal szemben, és ezek teljesítéséhez meg is vannak az alapok: világos keretet ad számára az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodás, és az előző kormány is megalapozta számára a sikeres kezdés lehetőségét. A költségvetési hiány számaival - melyet az új kormány 6-7%-ra vár - azonban nem szabad túl sokat játszani, ez a jelenlegi bizonytalan helyzetben ugyanis piaci ellenreakciót válthat ki. Ehelyett a gyors stabilizációban vagyunk érdekeltek.

P.: Ezt is figyelembe véve lát teret a forinthitelezés élénkítésére?

JM.: A jegybank jelzáloglevél-vásárlásaival ez már kezdetét vette, de ennél sokkal többet is lehet tenni, és nem csak a forint-, hanem a devizahitelezésben is. Akár az árfolyam-, akár a kamatkockázatokkal szemben meg kell és meg lehet védeni az ügyfeleket. Mi hitelezőként például megtehetjük, hogy olyan terméket nyújtunk nekik, amellyel maximáljuk az árfolyamot, védve ezzel az ügyfelet a túlzott kilengésekkel szemben.

P.: Megteszik ezt?

JM.: Meglátjuk majd, mekkora lesz rá az étvágy a következő heteken. A szabályozók azonban egyelőre nem támogatják a hasonló innovációkat: nem csökkentik a kevésbé kockázatos szolgáltatásokhoz kapcsolódó tőkekövetelményeket, csökkentették viszont a hitelek maximális hitel/fedezet arányát. Nekünk, pénzügyi szolgáltatóknak az a feladatunk, hogy az ügyfelek érdekében járjunk el, mi például örömmel nyújtanánk mindenféle garanciákat nyújtó termékeket. Óriási innovációs lehetőségeket látok, amint ezt a magyar szabályozók felismerik, az AXA kész ilyen termékeket nyújtani.

P.: Ehelyett sokkal többet hallani egyéb ötletekről, a leghangosabban arról, amely a devizahitelek forinthitelre váltását sürgeti. Egyet tud érteni ezzel?

JM.: Amíg nem vagyunk tagjai az eurózónának, a devizahitelek iránti igény az eurócsatlakozásig fennmarad. Az én megoldási javaslatom az, amit említettem: szabályozói eszközökkel is támogassák a hitelezőket abban, hogy árfolyamgaranciával is megvédhessék ügyfeleiket a túlzott árfolyamvolatilitással szemben. Középtávon sem hiszem, hogy a kamatszintet tekintve olyan versenyképesek tudnánk lenni, mint az eurózónában. A kamatkülönbség miatt a devizahitelezésnek továbbra is van helye.

P.: Ezek szerint rossz iránynak tartja a körültekintő lakossági hitelezésről szóló rendeletet is? Vissza kellene vonni?

JM.: A körültekintő hitelezés elvével egyetértünk, de meg kell vizsgálnia a kormánynak a világban lévő legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a jelzáloghitelezés kockázatait. Eddig több figyelmet fordított Magyarország az árfolyamkockázatra, és sokkal kisebbet a kamatkockázattal szembeni védelemre. A kamatkockázat pedig sokkal fontosabb, mint az árfolyamkockázat. Belgiumban, vagy Németországban versenyeznek egymással a különböző jelzáloghitelek atekintetben, hogy melyik kínál jobb garanciát a szóba jövő kockázatokra. Helyes szabályozással elkerülhető, hogy visszaessen a hitelezés, hiszen a lakáspiac és a hitelezés a gazdasági növekedés fontos forrása. Az a kérdés, hogyan lehet maximalizálni a hitelezési volument a kockázatok korlátozása mellett. Jelenleg úgy döntöttek a szabályozók, hogy a volumen visszaszorításával lehet visszaszorítani a kockázatot. Szerintem jobb megoldást jelentene a kamatsapka. Mi meg tudjuk tenni a tőlünk telhetőt, miért nem engedik, hogy több garanciát vállaljunk?


P.: Füzes Sándor, az AXA Bank magyarországi vezérigazgatója azt nyilatkozta a Portfolio.hu konferenciáján, hogy gondolkodnak, felfüggesztik a svájci frankban történő hitelezést. Miért?

JM.: Mert a jelenlegi szabályozás mellett ennek feltételei nem biztosítottak. Jó kérdés, létezhet-e piaca ennek a terméknek ilyen alacsony hitelfedezeti arány mellett. Azt gondoljuk, hogy most is van lehetőség ebben a piacban a kamatkülönbségek miatt. Természetesen le kell vonnunk a múlt tanulságait, hisz nem lehet olyan mértékben nyakló nélkül hitelezni svájci frankban, mint azt korábban tettük. Magyarországon normál kereslet lenne a svájci frank alapú hitelek iránt, normál keresetű emberek első lakásvásárlásukhoz vennék igénybe. Az AXA-nak a svájci frank mint forrás soha nem okozott problémát, egyszerűen az a gond, hogy nincs piaca, ezért a közeljövőben felülvizsgáljuk, nyújtsuk-e továbbra is.

P.: Az AXA a hitelboom csúcsán lépett be a magyarországi hitelezési piacra, akkor, amikor már a legkockázatosabb ügyfeleknek is hitelt adtak. Nem jár ez azzal, hogy az Önök hitelportfóliója átlagon felüli problémákkal küzd?

JM.: Mások hitelportfóliójának minőségét nem vizsgálom, így nem tudom, az övékhez képest hogy néz ki a miénk. Amit látok, hogy nem vesztettünk egyetlen ügyfelet sem, nem voltunk profitábilisak a válság alatt a céltartalékolás miatt, idén viszont már nyereségesek leszünk. Természetesen szigorítottunk hitelfelvételi követelményeinken, és a hitelek nagy részét már forintban nyújtjuk. Relatív pozíciónkat nem féltjük, és azzal kapcsolatban sem aggódunk, hogy a finanszírozásunkat ne tudnánk megoldani, egy következő válság esetén is úgy tennének tulajdonosaink, ahogy eddig. Ami miatt aggódom, az a gazdaság állapota, és hogy egy ilyen recessziós időszakból csak nagy késéssel lábalunk ki, a fejlődés lassan bontakozik ki. Ez az időszak nem a legmegfelelőbb időszak az innováció számára.

P.: Ambíció 2012 néven az AXA ötéves tervvel rendelkezik. Hol van ebben a helye Magyarországnak?

JM.: Olyan ígéretet tettünk, hogy Magyarországon is az AXA-koncepció megvalósulását szeretnénk véghez vinni, ami a következő: nem csupán eladni a terméket, hanem átfogó módon kielégíteni az ügyfelek igényeit a megtakarítások és a védelem jegyében. Ennek érdekében szervezetünk is teljes átalakításon esik át: olyan mátrixszervezetet építünk ki, melyet teljesen az ügyfélkiszolgálásnak rendelünk alá. Ennek eredményeként nem fogunk univerzális bankként viselkedni, ez nem cél. Kiegyensúlyozattak akarunk lenni a jelzáloghitelek és a megtakarítások között a banki működésben. A biztosítási üzletágban nem szeretnénk a nem-életbiztosításokban jelen lenni, az élet üzletágban viszont annyi kockázatot le szeretnénk fedni, amennyit csak lehet. Halál, betegség, gazdasági kockázat, például munkanélküliség, vagy a válás következményeivel szemben is szeretnénk ügyfeleinket védeni.

P.: A védelem csak biztosítást jelent, vagy valami mást is?

JM.: Nézze meg a unit-linked termékek piacát. Igazából nem biztosítási piacról van szó, sokkal inkább egy olyan megtakarítási piac ez, amely nem is igazán fókuszál a megtakarítási funkciókra, vagyis hogy mi a megtakarítás pontos célja, esetleg a jövedelem pótlása, a nyugdíj kiegészítése, különböző költségek fedezése, vagy valami más. A unit-linked típusú termékek kialakításában a jövőben sokkal nagyobb szerepe kell, hogy legyen annak, mi célt szolgál a megtakarítás, de annak is, hogy egy valamilyen jövőbeni hozam helyett garantált hozamot kínáljunk a ügyfeleknek. Például a nyugdíjbiztosításban.

 

Helyreállítani a bizalmat

P.: Ehhez az értékesítési stratégia átgondolása és átalakítása is szükségeltetik. Miképp zajlott, zajlik ez az AXA-nál?

JM.:  Korábban nagy szerepük volt az alkuszoknak az értékesítési csatornánkban. Kétségtelen, továbbra is fontosak maradnak számunkra, de vannak már jelzáloghitelezési centrumaink, melyek jelenleg válnak több terméket értékesítő pontokká. Gyors ütemben építjük ki saját ügynökhálózatunkat is, melynek minőségét illetően nem ismerünk kompromisszumot. Külső független értékesítési partnerekkel is kötünk innovatív együttműködéseket, melyek esetében mi vagyunk a preferált partnerek. Az értékesítési csatornáink kiépítése nem egy évig tart, ez hosszú távú koncepciót és fejlesztést jelent. És még valami: a direkt értékesítésben is fontos szereplők akarunk lenni Magyarországon.

 

Az emberek pénzügyi szolgáltatásokba és a szektorba vetett véleményét és a velünk kapcsolatos közvélekedést nagyban károsította a válság. Az emberek nagy cinizmussal figyelik a bankárok és biztosítók tevékenységét, és erre meg is van minden okuk. A mi megkülönböztető stratégiánkat arra kell építenünk, hogy tudjuk: rossz hírek, előítéltek, félreértések uralják a piacot, az ígéretek teljesítetlenek. Elérkezett a pillanat, hogy ezt megváltoztassuk, visszanyerjük a legitimitásunkat mint pénzügyi szereplők. A Magatartási Kódex története azt bizonyítja, hogy a szabályozó adminisztratív döntést hozott: csatlakozz hozzá önkéntesen, de mi írjuk meg, és rád is kényszerítjük a benne foglaltakat. Mi ebből nem kértünk. Ma mégis mindenki láthatja, mit hogyan teszünk, és hogy a felelős magatartás mellett vagyunk, különben az ügyfelek elvándorlással büntetnének minket. A másik fontos kérdés, hogy új szereplők vagyunk a piacon, ilyenkor természetes, hogy az értékesítésre és a marketingre nagy figyelmet kell fordítanunk. Ma az AXA-nak 750 ezer ügyfele van országszerte, megtartásukra nagyon ügyelnünk kell. Kiszámítható megállapodásokat kötünk, fokozzuk a panaszkezelés hatékonyságát, nagyobb figyelmet fordítunk például a tréning, az IT-rendszer kialakítására.



P.: Az ötéves tervükben van valamilyen számszerű célkitűzésük?

JM.:  Nem beszélhetünk számokról ebben a gazdasági környezetben. Két területet azonban ki kell emelnem: az életbiztosításokban még nem vagyunk akkorák, amekkorák a lehetőségeink, itt a legnagyobbak között akarunk lenni. Az egészségbiztosításban is nagy lehetőségeket látunk, látjuk a magyar egészségügy rossz helyzetét, és jó a kiindulópontunk ahhoz, hogy ebben nagyot alkossunk.



P.: Csakhogy a leendő kormány nem arról híres, hogy a biztosítók kezébe akarná adni az egészségügy finanszírozását.

JM.:  Ez az ő saját döntésük lesz. Egyet tudok: sokkal fejlettebb együttműködésre van szükség a szakma és a politika között. A magyar biztosítók nagy szakértelemmel rendelkeznek, de egyelőre kevés lehetőségük volt arra, hogy megosszák ezeket a kormánnyal, akár abban, hogy visszajelzéseket adjanak az egyes lépésekről, akár abban, hogy egyes tevékenységeket tesztnek vessenek alá. Az AXA számos országban kész laboratórium a kormányok számára ahhoz, hogy megvizsgálja, milyen egészségbiztosítási gyakorlat képzelhető el. A kormány és a szektor közötti kapcsolatnak kooperatívnak kell lennie. Ha van rá fogadókészség, szívesen adunk tanácsokat és betekintést az iparág számára fontos ügyekbe, hogy megtaláljuk a jó megoldást.



P.: A világ kormányai megfelelően reagálnak a válságra?

 

JM.:  Miközben lassan kilábalunk a válságból, nagyok az aggodalmak arra vonatkozóan, hogy a bajba került pénzügyi intézmények megmentése hatalmas terhet rakott az államok vállára. Az AXA-nál is úgy látjuk, hogy tisztázni kell a játékszabályokat, hisz nem mehet az tovább, hogy privatizáljuk a nyereséget, a veszteségeket viszont a társadalomra hárítjuk. Az EU és a G20-ak megoldási javaslata az, hogy a pénzügyi intézmények felügyelete fölé helyezzenek még egy új intézményt, a rendszerszintű kockázatok felügyeletét. A koncepció lényege, hogy a pénzügyi intézményeket két kategóriába sorolták: a rendszerszinten kockázatosakat az egyikbe - őket szerintük meg kell büntetni - a másikba pedig azokat, akik nem kockázatosak rendszerszinten. Hogy valaki rendszerszinten kockázatos legyen, az méret, tevékenység, nemzetközi függőség és likviditás kérdése. Szerintünk teljesen félreértették, mi kockázatos rendszerszinten és mi nem az azzal, hogy a bankokat és a biztosítókat egy kalap alá vették. A dolog nem ilyen egyszerű: akkor rendszerszintű egy intézmény, ha bedőlése mások csődjét vonhatja maga után, márpedig a biztosítók nem ilyenek. A legnagyobb kérdés, mi legyen azokkal, akik csődbe mennek. Ebben az esetben nem tudjuk megfizetni, hogy következmény nélkül menjen csődbe valaki. A Lehmanhoz hasonlóan hagyják őket bedőlni, vagy tíz- és százmilliárdokkal mentsék ki őket, mint az AIG esetében? A viták jelenlegi állása szerint abba az irányba haladunk, egy büntetőadóval mindenkinek viselnie kell a terheteket bármely szereplő túlzott kockázatvállalása esetén. Ez jó kormánybevétel lehet, de ezzel mi nem értünk egyet, ugyanis azt jelenti, miközben a túlzott kockázatvállalást még ösztönzik is, a bukás következményeit viszont szétterítik a szereplőkön. Ráadásul nem lehet olyan nagy adót fizetni, amivel teljesen megoldható egy bedőlés, kivéve, ha meg akarod ölni a piacot. A jó megoldás valószínűleg az volna, ha a kockázatos tevékenységekre magasabb tőkekövetelményeket fogalmaznának meg, és a rendszer szinten kockázatos szereplőknek kész tervekkel kellene rendelkezniük arra vonatkozóan, mi történik, ha bajba kerülnek.



P.: Mi a véleménye Bázel-III jelenlegi állásáról?

JM.:  Amit a jelenlegi vitákban látunk: 1. a kockázat- és tőke alapú felügyelet felől a büntető jellegű felé történő elmozdulás, ami hibás megközelítés. 2. a nagyság alapján döntsük el, ki rendszer szinten kockázatos? Nem, ezt sem tudjuk elfogadni, nagy különbséget kell ugyanis tenni bankok és biztosítók között. Utóbbiak ha bajba kerülnek, van idejük és kapacitásuk arra, hogy kifizessék a velük szembeni követeléseket a biztosító tartalékából. Kivéve persze, ha valaki beszáll a CDS-bizniszbe és más derivatív üzletekbe - nem azért, hogy védje a portfólióját, hanem azért, hogy kereskedési nyereséget érjen el. Az AIG mérlegének 90%-a nem biztosítás volt, tehát az AIG már nem volt biztosító. Mi viszont stabilizáló tényezőként vagyunk jelen a szektorban. Az AIG nélkül ezer milliárd dollár ment a bankok megmentésére, tízmilliárd a biztosítókéra. Ami a tőkeemeléseket illeti, 10-20-szoros volt a bankoknál a biztosítókhoz képest. A biztosítók tehát nem jelentenek rendszerkockázatot a pénzügyi rendszerben.



P.: Ha Magyarországra tekintünk, azért az AXA mégis a banki működést (is) választotta, ezek szerint nem akarnak világszinten bank lenni? Pedig Magyarországon ebben úttörők...

JM.:  Igen, természetesen úttörők vagyunk. Magyarország után Svájcban és Szlovákiában is elindultunk bankként. A magyarországi bank tehát nem egy egyszeri akció, terv van mögötte, és nézelődünk, mi lehet a következő lépés. Nem akarunk univerzális bank lenni, nem akarunk széles termékpalettát nyújtó szolgáltató lenni. Elsősorban a lakosság megtakarításait akarjuk kezelni, és persze a mérlegünkben ezzel szembe kell állítanunk a jelzáloghiteleket. Nem tudjuk a megtakarítási termékeke széles palettáját nyújtani, ha nem nyújtunk banki termékeket is. Az egyes országok különbségei miatt van, amit itt banki termékként, máshol biztosítási termékként tudunk eladni, és számos esetben az ügyfél nem is tesz különbséget a banki és a biztosítási megtakarítási termék között. Nem akarunk azonban vállalati bank lenni, nem szeretnénk a kkv-k univerzális bankja sem lenni, a jelzáloghitelezésre akarunk koncentrálni. Nem akarunk saját számlás kereskedést végezni, vagy derivatívokkal kereskedni.

 

Az eredeti cikk megtalálható: itt

 

   
Kapcsolódó fogalmak

Kapcsolódó cikkek
Nem szükséges a költségvetés pénzbeli szerepvállalása Állami alap segít a devizahiteleseknek A biztonságra vágyó adósoknak lehet jó a Fidesz ötlete Orbán: Legalább 12 menetre kell készülni őszre elkészül a devizahiteleseket segítő csomag Meghalt a frankhiteles! Adósságot hagyott hátra, pedig volt biztosítás Százezer családot kellene megmenteni a kilakoltatástól Frankhitel könny(ítés)ek: nesze semmi, fogd meg jól CHF hitel lakástakarékkal Mire számítsanak a devizahitelesek? Így segítene a kormány a devizahiteleseken Már idén megmenekülhetnek a hitelesek Drágák-e a lakossági hitelek Magyarországon? Átköltöztethetik a lakáshitelest egy kisebb lakásba Saját javaslatokkal állt elő az MNB a hitelesek megsegítésére A frankhiteleseknek már semmire nincs pénzük Garzonba tuszkolhatják a bukott frankhiteleseket Eddig csak zsebből végtörlesztettek Megéri-e forinthitelre váltani Kinek segíthet az eszközkezelő? Most a Bankszövetség keres megoldás a devizahiteles problémára Miből törlesztettek a végtörlesztők? Mit kínál a Bankszövetség? Változtak az Eszközkezelő feltételei Nem a bankok indítják a végrehajtási eljárásokat Húsz család költözhet Ócsára Kitolódik az árfolyamgát Újra lehet pályázni az ócsai lakóparkba Ismét bővül a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható lakások köre Újabb mentőcsomag készül bedőlt hiteleseknek Kiderült, melyik bank segít bedőlt adósainak Kiderült, melyik bank segít a bedőlt adósnak (helyreigazítás) Minden harmadik jogosult lépett be eddig az árfolyamgátba Számtalan címen kaphatnak költséget a nyakukba a bajba jutottak

Fogalomtár Hiteles lapszemle Hasznos linkek Archív Bejelentkezés
Ha már regisztrált, itt tud bejelentkezni!

Elfelejtettem a jelszavam

Ha még nem regisztrált a bejelentkezéshez itt regisztrálhat!

Regisztráció
Támogatóink
2010 © MMSZ Egyesület - Minden jog fenntartva!      Impresszum     Adatvédelem     Oldaltérkép     Kapcsolat/Elérhetőségek